Leírás
Szalatnai Rezső regénye egy nyár végétől egy másik nyár végéig mondja el egy ódon kárpáti kisváros életét. Az első nyár még Magyarországon játszódik, a második már Csehszlovákiában. Az államfordulat társadalmi változást is hoz, amely megrázza az embereket, főként a diákokat, akik addig zavartalanul élték életüket – háborúban bár -, családi gondok közepette. Az előtérben az egyik fiú, Rácz István monológja hallatszik. Fogékonyságával, lelki erejével a mélyen ösztönző, számára új társadalmi valósághoz fordul. Pajtása, az okos, tiszta szívű kéményseprőlegény segíti. Ez az önérzetes munkásfiú, aki a szlovák városkában magyarként és forradalmárként egyaránt élvezi az emberek megbecsülését, felülkerekedik minden bonyolult helyzetben, keresve az igazság és emberség útját. A kis diákcsapat tagjai magukra maradnak, szüleik szegények, nem küldhetik őket olyan városba, ahol magyar iskola működik. továbbra is. De összefognak, és az egyik cseh tanár és a szlovák pedellus segítségével titokban magyar önképzőkört teremtenek maguknak. Május elsején önérzetesen vonulnak a munkásokkal, az ünnep azonban verekedésbe torkollik, s Ferinek, a kéményseprőlegénynek menekülnie kell. Kisvárosi pajtásai, akik mit sem sejtve utána mennek, már csak sírját találják meg.
A memoárelemekkel átszőtt regény lírai képekben közvetíti egy régmúlt világ eseményeit és hangulatait.
