Leírás
Régi adósságát törleszti a Ráday Gyűjtemény Péter Katalin tanulmánykötetének megjelentetésével, hiszen sok éve szerepel már a kiadási tervek között. Szomorú tény, hogy a megvalósult Benda Kálmán, a Ráday Gyűjtemény igazgatója és a sorozat szerkesztője nem érhette meg. Péter Katalin tanulmányainak többsége a műveltség protestáns aranykorát, az 1570-1600 közötti évtizedeket elemzi. Egy-egy jól körülhatárolt téma vagy tétel köré csoportosulnak a szerző érvei, amelyek nyomán közhellyé vált kulturális előítéletek dőlnek meg vagy régen ismert adatok kerülnek új összefüggésrendszerbe. Az első esetre példa a katolikus megújulás és a reformáció viszonyának elemzése, amely meggyőzően vázolja a katolikus egyházban indult és a reformációhoz, illetve a tridentinumhoz vezető erjedési folyamatot Idesorolhatjuk a bibliaolvasás programjáról szóló tanulmányt is, amelyben Kálvin és Luther eredeti forrásból idézett nézeteit szembesíti Péter Katalin a szabad bibliaolvasás (és értelmezés) programjának hiedelmével. Ismert adatok új összefüggésrendszerben való bemutatására példa a Nádasdy Tamás mecénási tevékenységéről szóló tanulmány, amely a sárvári tudóskör és a Nádasdy-házaspár magánéleti viszonyait hozza kapcsolatba. Általában valamennyi tanulmányra jellemző, hogy Péter Katalin nem elégszik meg a nemzedékről nemzedékre áthagyományozódó sommás művelődéstörténeti megállapításokkal, hanem a primer forrásokat veszi nagyító alá és alapos elemzésekkel nyújt példát az igényes kutatómunkára. A művelődéstörténet természetéből következik, hogy a kutatásokban sokféle megközelítés és szempont lehetséges, Péter Katalin munkái továbbgondolásra serkentő új nézőpontokat vetnek fel. A kézirat lektora, Tarnai Andor sem érhette meg a kötet megjelenését, amely anyagi okokból egy rövid időre valóban kérdésessé vált. Természetesnek tartottuk azonban, hogy a tervezett kiadások napvilágot lássanak – ezzel tisztelegni kívántaik Benda Kálmán emlékének, és folytatni kívánjuk azt a munkát, amelyet Ő fontosnak tartott: a szellemi értékek közreadását.
