Leírás
Leírás
Szepességi avagy lőcsei krónika és évkönyv a kedves utókor számára
Részlet a könyvből:
„Lőcse a felső-magyarországi hat szabad királyi város közül az egyik, mégpedig a Szepesség fővárosa; dombon épült, meglehetősen magasan; észak felé másik magas hegy, a Mária-hegy a Szent Mária-kápolnával, illetve -templommal emelkedik mellette; a város nagy és szép, a legnagyobb a szabad királyi városok közül. Lakosai mind németek, s az ágostai hitvallást követik: ezzel a két dologgal Felső-Magyarországon, de az egész országban egyetlen város sem dicsekedhet, mert a többi helységben magyarok és szlávok, pápisták és kálvinisták is találhatók. Lőcsének jó az iskolája, emberei pedig barátságosak és nyíltszívűek, különösen földmíveléssel és sörfőzéssel keresik kenyerüket. Bár a termés más helységekéhez képest szűkösebb, mint a többi szepességi városé, részben a környéken fekvő, lengyel uralom alatt lévő 13 város miatt, amelyeknek minden vásári szabadságjoguk megvan, és sok mindent elvonnak és megdrágítanak: de Lőcsének két hetivására van, kedden és pénteken, s különösen nagyvásárai – a Jakab-napi (júl. 25.) és a Gál-napi (okt. 16.) – miatt dicsérik, s a legjobb, legremekebb söre miatt, amelynek egész Magyarországon nincs párja, valamint szép kenyere és jó húsa miatt. A nagy téglalap alakú piacon vagy téren, amelyhez hasonlót Németországban is keveset találni, áll a Szent Jakab-főtemplom a Thurzó-féle kripták és temetkezőhelyek szép márvány sírfelirataival, a Szent György-szoborral, Krisztus kálváriájának a képeivel, előkelően aranyozott oltárral, gyönyörű szószékkel s egy művészien díszített új orgonával.”
