Leírás
Leírás
Aszódy János – Láthatatlan ellenség
„A felhőkarcoló tetőkertjét vöröses fénnyel árasztották el a lemenő napsugarai. A napkorong egy ideig még küzdött a minden oldalról előretörő esőfellegekkel, azután nagyot sóhajtva adta fel a harcot, s eltűnt a látóhatár mögött. hirtelen felszakadó szellő hűsítette le a melegtől izzó nagyváros, amelynek fényei szinte egyszerre fellobbanva köszöntötték az üdülést hozó záport.
Két férfi ül a nagyház tetőteraszán, és a felvillanó lámpafények által megvilágított város panorámájában gyönyörködik. Az egyik széles vállú, nyílt tekintetű férfi. Hatvan éve ellenére csak halántékán ezüstös. Hatalmas mellkasán vakítóan fehér ing, egyetlen világos pont a kert zöldjében. Izmos teste arányainak ellentmondó finom, hosszú ujjai karcsú poharat tartanak. Minden mozdulatából nyugalom, erély és biztonság sugárzik. Alacsony termetű társa, aki a kerek asztalnál vele szemközt ül, negyven év körüli, kisportolt férfi. A szőkék ama fajtájához tartozik, amely sosem sül le ropogósra. Hosszúkás, fehér bőrű arca majdnem úgy világít a kert sötétjében, mint társa apacsinge. Mozdulatai gyorsak és fürgék, most éppen cigarettára gyújt, s türelmetlenül pattintgatja öngyújtóját, amelynek lángját el-elfújja az erősödő szél.”
