Leírás
Leírás
A művészet története
ELŐSZÓ
Az ókor kezdetei a történelem előtti idők homályába vesznek; elmosódottak és határozatlanok s ilyen a kép is, amelyet az ember legrégibb művészeti tevékenységéről rajzolhatunk.
A történelmi időket megelőző korszakot őskornak szoktuk nevezni; határtalan fogalom, időtlen idő, amely évszázezredeket ölel magába, az emberiség történetének legnehezebb éveit, annak a hősi küzdelemnek korát, amelynek során az ember kiemelkedik az állatok közül s megalapozza az emberi művelődés csodálatos épületét. Az őskor vége a történelmi idők kezdeteivel keveredik.
Ami Egyptomban és Mezopotámiában már történelmi idő, az Európában még őskor; amott a Krisztus előtti negyedik évezred már rendezett társadalmakat, erős fejlődésnek induló kultúrákat talál, emitt kóbor vadásznépeket, amelyek a civilizációnak még igen alacsony fokán állanak és soha nem szűnő súlyos harcot vívnak a természettel, hogy szűkös megélhetésüket biztosítsák.
Ha tisztán kulturális szempontokat tekintünk, a föld egyes népei számára máig sem szűnt meg az őskor; Afrika, Amerika és Ausztrália egyes primitív törzseinek kultúrája még ma sem emelkedett túl azon a színvonalon, amelyet Ős-Európa népei számára az újabb kőkorszak, tehát a Krisztus előtti IV. és III. évezred műveltsége jelent, s így e népek művészete lényegileg mindenesetre az őskori művészettörténet körébe tartozik.
Azt a tudományt, amely a keresztény művelődést megelőző korok kultúrájával és művészetével foglalkozik, archaeológiának, régiségtannak nevezték el; az archaeológia s különösen egyik ága, az „ásó tudománya”, amely a XIX. század második felében emelkedett nagy jelentőségre s azóta új utakat szabott az ókori művészet kutatásának, egyre nagyobb területeket hódít el az őskultúra köréből s egyre több homályos évezredet ment át a történelmi idők keretei közé.
Elég itt arra a műveltségre utalnunk, amely az Égei tenger medencéjében megelőzte a hellén kultúrát, amelynek története hirtelen, alig néhány évtized alatt formálódott Schliemann, Dörpfeld, Evans és mások ásója nyomán az archaeológia egyik önálló fejezetévé.
TARTALOM
| AZ ÓKOR MŰVÉSZETE | |
| Bevezetés | 7 |
| Ősművészet | 12 |
| A primitívek | 19 |
| Amerika aranykora | 25 |
| Egyiptom | 30 |
| A művészet kezdetei | 36 |
| Sír és templom | 43 |
| El-Amarna és Tutanchamun | 49 |
| Théba és a felbomlás | 57 |
| Előázsia | 63 |
| Sumír és Akkad | 66 |
| Assír és perzsa művészet | 73 |
| Hettiták és arameusok | 82 |
| Égéi művészet | 88 |
| Hellas és Róma | 106 |
| Archaikus művészet | 107 |
| Olympia és Athén | 122 |
| A klasszikus szobrászat | 136 |
| A Maussoleum és a hellenizmus | 148 |
| A kerámia | 162 |
| Etruria | 170 |
| Római művészet | 177 |
| A görög-római festészet | 197 |
| EURÓPA MŰVÉSZETE | |
| Bevezetés | 211 |
| Keresztény őskor | 215 |
| Kelet és Nyugat között | 235 |
| Az európai művészet kibontakozása | 249 |
| Az olasz legenda | 301 |
| Észak- és Dél-Európa | 317 |
| Itália hegemóniája | 361 |
| A felébredt Dionysos | 429 |
| Barokk és klasszicizmus | 483 |
| A középosztály művészete | 501 |
| A KELET MŰVÉSZETE | |
| Nagy-Ázsia művészete | 563 |
| Őskor, ókor, népvándorlások | 590 |
| India művészete | 605 |
| Festőművészet Kínában és Japánban | 633 |
| Nagy- kisplasztika a távol Keleten. A jade. A bronz | 671 |
| Kínai és japáni épületek. Berendezési és dísztárgyak | 688 |
| A selyem. A lakk | 696 |
| Keménycserép és porcellán | 709 |
| Az iszlám művészete | 736 |




