Leírás
Tartalom:
Bevzetés 9
A területi szerkezet felépítése 13
A gazdaság területi szerkezetének rendszerszemléletű közelítése 15
A rendszerszemlélet alkalmazásának tapasztalatai 15
A gazdaság hipotetikus (térbeli) alaprendszerei 20
A teljes gazdasági rendszer felépítése a hipotetikus (térbeli) alaprendszerekből 27
A teljes gazdasági rendszer és a (regionális) gazdasági alaprendszer között elhelyezkedő tényleges gazdasági rendszertípusok 30
A gazdaság területi szerkezetének elemei, egységei 34
Természeti elemek 34
Fizikai elemek 37
Társadalmi elemek 40
Funkcionális egységek 47
A komplex területi szerkezet tagozódása 47
A területi struktúra fogalma és tényezői 49
Az érdekviszonyok térbeli struktúrája 52
A gazdaság területi struktúrája 55
A területi struktúra feltárásához használt kategóriák 56
A struktúraszemlélet és a „terek” elméletének kapcsolata 59
A gazdaság (társadalom) területi elhelyezkedésére ható törvényszerűségek 62
A törvényszerűségek tényezői, okai 63
A gazdaság térben egyenlőtlen fejlődése 63
A strukturális vetületek térbeli összhangja (egyensúlyi törvény) 71
A törvényszerűségek megnyilvánulásának egyes formái a nemzeti keretekben 74
Az ipar térben egyenlőtlen fejlődése 75
A gazdasági fejlettség területi különgségeink fokozódása és mérséklődése összefüggő térségek szintjén 79
A települések kialakulása és fejlődése 84
A törvényszerűségek érvényesülésének nemzetközi szférái 91
A világméretű tér tagozódása a gazdasági folyamatok szempontjából (globális szféra) 91
Nemzetközi regionális csoportosulások 93
A szocialista gazdasági integráció 95
A területi szerkezet átalakulásának folyamata 97
Alaptényezők és -kategóriák 97
A regionális növekedés fogalma és tényezői 97
Általános társadalmi-gazdasági feltételek 100
Helyi tényezők és azok interregionális átcsoportosítása 109
A területi hatékonyság 116
A területi hatékonyság érvényesülési szférái országon belül 120
A területi hatékonyság mérése 123
A területi szerkezet társadalmi szabályozása 137
A társadalmi szabályozás gyakorlati tapasztalatai a szerkezeti vetületek összehangolásában 137
A területi gazdaságirányítás modelltípusai a térségi rendszerek „önállóságától” függően 143
A gazdaságirányítási rendszer belső kettőssége 143
A regionális irányítási rendszer belső kettősége 143
A regionális irányítási modellek általános vonásai 145
A területi gazdaságirányítás magyarországi konkrét modellje 148
A „horizontális” modell főbb tartalmi jegyei 152
A területi irányítás „térségi” szintjei 157
A horizontális modellhez való közelítés érvei Magyarországon 159
A területi egységek szerepek a gazdasági folyamatok társadalmi szabályozásában 161
Nagyobb „gazdasági” körzetek 161
Vonzáskörzetek 166
A területi szerkezet társadalmi szabályozását szolgáló elemek funkcionálása Magyarországon 1960 és 1980 között 183
A területfejlesztésre ható természeti, fizikai, társadalmi tényezők tudati tükröződése (kutatás) 185
Az ipartelepítést megalapozó kutatások 188
A mezőgazdaság területi fejlesztésének megalapozására irányuló kutatások 193
Az ellátó-szolgáló ágazatok területi fejlesztésének tudományos hátteret képező kutatások 196
Több ágazat, ágazatcsoport együttes (komplex) vizsgálata a területfejlesztés tudományos megalapozása céljából 199
Összefoglaló következtetések a kutatások funkcióját illetően 201
A fejlesztési célok megfogalmazása (tervezés) 203
A területfejlesztési koncepciók fő vonásai a hatvanas évtizedben 203
A hetvenes évek terülfejlesztési stratégiája és taktikája 205
A tervezés főbb sajátosságainak összefoglalás 218
A megvalósítás eszközei (szabályozás) 220
Adminisztratív (jogi) szabályozók 221
Gazdasági szabályozók 222
Egyéb szabályozó eszközök 223
A kutatás, tervezés és szabályozás összhangja, illetve ellentmondása 224
Összefoglalás, következtetések 228
A kutatás új vagy újszerű eredményeinek rövid összefoglalása 228
A magyar területfejlesztési politikát illetően levonható következtetések 233
Irodalomjegyzék 239
