Leírás
Egy perui trockista forradalmárról szól Mario Vargas Llosa 1984-ben megjelent regénye: Alejandro Maytáról, aki 1958-ban egy elvetélt, tragikomikus, mindössze tizenkét óráig kitartó forradalmi felkelés vezére volt. A szerző a szemtanúkat kikérdezve igyekszik rekonstruálni az eseményeket, feltárni az igazságot, hogy aztán annak ismeretében hazudhasson, mert hiszen nem történelmet ír, hanem regényt, melynek jelen idejében egy világvége-korszakot élő, háború, terrorizmus és idegen katonai beavatkozás sújtotta Perut képzel el. És az utolsó fejezetben találkozik a megöregedett, beteg, életét fagylaltárusként tengető Maytával is: a fikció szembesülhet a valósággal, ha a valóság szónak van egyáltalán jelentése. Mert az egy éven át tartó nyomozás ellenére csak annyi bizonyos, hogy mindenütt hegyekben áll a szemét, és az emberi nyomorúsággal szemben a forradalmi akciók éppoly tehetetlenek, mint egy regény. A tehetetlenségnek ez az érzése és a nyomorúság elleni dacos – akár irodalmi, akár forradalmi – lázadás kapcsolja össze a szerzőt és hősét, olyannyira, hogy a regény lapjain már-már összeolvadnak ők ketten: Mario Vargas Llosa, az író és Mayta, a forradalmár, akinek hitével és világnézetével az író nem ért egyet, és mégis szeretne hinni erkölcsi tisztaságában.
